A legtöbben (?) vágyunk arra, hogy boldogok legyünk, harmonikusnak éljük meg az életünket, jól érezzük magunkat a bőrünkben. De tudjuk-e, hogy mit is értünk ez alatt? A boldogság keresésének témája sok területet megihletett már, született számos irodalmi mű, képzőművészeti alkotás és dalok tömkelege. Van, aki szerint a boldogság csak egy tünékeny pillanat és már eleve boldognak tekintheti magát az az ember, aki életében találkozott már e ritka „kék madárral”.
Pszichológusként többször találkozom azzal a jelenséggel, hogy minél inkább meg akarja valaki találni a boldogságot, annál inkább lesz előbb-utóbb dühös, mert nem találja. S a végén a keresés egy mérges dacba torkollik:
„Most mondja meg őszintén, mi a fene értelme van boldognak lenni?! A boldogság nem is létezik! Még egyszer valaki azt mondja nekem, hogy csak érezzem jól magam, hát felrúgom.”
Nem könnyű, ugye? Évek óta özönlik felénk mindenféle fórumon az instant boldogságra való felszólítás, de közben sokszor pont azoktól foszt meg ez a világ, ami a boldogságot adhatná: az énes gondolkodás helyett a közösség ereje, az önzőség helyett a kölcsönös odafigyelés, a virtuális kapcsolódások helyett pedig minőségi emberi kapcsolatok…
Persze ez nem jelenti azt, hogy teljesen értelmetlen lenne bármit is tenni annak érdekében, hogy jobban legyünk, hiszen a harmóniánk megéléséért is aktívan tehetünk: dönthetünk úgy, hogy elindulunk arra a felfedezőútra, mely során megtapasztaljuk saját magunkat, önismeretet szerzünk, hogy végül ráérezzünk, ráismerjünk arra, mi is okoz számunkra örömet, boldogságot, hogy ráébredjünk, mitől kerek nekünk a világ?
Írj egy listát az örömet okozó tevékenységekről!
Nehéz ügy, amikor otthon ücsörgünk, kedvünk a béka s*gge alatt imbolyog, semmihez sincsen hangulatunk, még szarul lenni is felemelő lenne, mert legalább lenne valami. S még nehezebb, mikor azt vesszük észre, hogy ez a hangulat kezd leuralni bennünket. Mielőtt túlságosan belesüppednél a mocsárba, vegyél elő egy papírlapot és kezdd el összeírni mindent, amiről úgy gondolod, hogy talán örömet tudna neked okozni, ami érdekes lehet számodra. Bizonytalan vagy benne? Nem baj! Akkor is írd le, hiszen valójában csak akkor fogod megtudni, hogyan érzed magad a tevékenység közben, ha már kipróbáltad. Igyekezz olyan dolgokat összeírni, melyek megvalósításához nem szükségesek nagyobb horderejű dolgok, törekedj a pár lépésben elérhető tevékenységekre.
Ez nem bakancslista, ne csessz ki magaddal úgy, hogy távoli, nehezen, bonyolultan elérhető céloktól teszed függővé a jól-létedet!
Sőt, ha lehet ne tedd a saját boldogságodat másoktól függővé! Találj olyan tevékenységeket, melyek megvalósítása nagy részben csak rajtad múlik.
Használd fel a képzelőerőd!
Ma már elismert tény, hogy bizonyos problémák, betegségek kiegészítő terápiájaként hatékonyan használhatók relaxációs, meditációs, vizualizációs módszerek. Hiszen az elme és a test oda-vissza ható kölcsönhatásban van. Ismerkedj hasonló technikákkal, vagy csak egyszerűen csukd le a szemed és képzeld el önmagad. Képzeletedben teremts egy helyszínt, ahol szívesen lennél, csak figyeld meg: mit csinál a képzeletbeli éned ebben a pompás környezetben? Ha úgy érzed, bátran irányíthatod is a jelenetet, alakítsd úgy a dolgokat, ahogyan jólesik! Fedezd fel a fantáziád feltöltő erejét!
Tágítsd ki a pillanatot!
Ajándékozd meg magad az idővel. Találj a nap folyamán arra lehetőséget, amikor bambulhatsz egy kicsit. Lehet ez akár 15 perc, fél óra is, de engedd meg magadnak azt a luxust, hogy erre a kis időre lerakod a kütyüket, gyereket, párodat és csak hagyod, hogy a tekinteted megnyugodjon valamin. Bambulni bármin lehet: az utca forgatagát nézve; a madarakat, fákat, virágokat figyelve; de akár egy szőnyeg érdekes mintázatát fürkészve is kikapcsolhatunk. Megszűnik tér és idő, kellemesen pihensz.
Azon gondolkodtál már, hogy milyen nagy figyelmet fordítunk a minket körülvevő kütyük töltésére? De vajon mi mikor töltekezünk?
Tarts szünetet a szociális-médiában!
Igen, igen… tudom… ez a cikk is a szociális médiában jut el hozzád, de mégis azt kell kiáltanunk, hogy TÚÚÚL SOOOK az az idő, amit itt töltünk. Elvileg ezzel mindannyian tisztában vagyunk, hiszen évek óta születnek a tanulmányok, felmérések arról, mennyi időt töltünk online felületeken. Arról azonban csak az utóbbi időben kezdtek el írni, hogy mennyire károsan hat a közérzetünkre, önképünkre az a sokszor hazug világ, mellyel eláraszt bennünket az internet. Nem véletlen, hogy elkezdtek születni olyan oldalak, melyek vagy kifigurázzák a túltorzított világot, vagy csak egyszerűen, sallang nélkül mutat be jó és rossz, valós dolgokat. Nincs más dolgod, minthogy mértéket tartasz, vagy ha elég erős vagy hozzá, akkor szociális-média mentes napokat is beiktathatsz. Nem kőkorszaki remetének kell lenni, csak add meg magadnak az esélyt, hogy megtapasztald milyen az életed nélküle.
Tégy valami jót!
Huh, nagyon önző lesz ez a pár mondat… vagy mégsem? Másokkal jót tenni jó érzés, s egyből két embert tehet boldoggá! Nem igaz, hogy mindenki közönyös és elutasító! Próbáld ki! Szeretném hangsúlyozni, hogy mindennapi apróságokra gondolok ismét: átadni a helyed; cipelni egy idős ember motyóját; sütit sütni a szomszédnak; meglepni valamivel a szeretteidet; megsétáltatni a menhelyi kutyusokat…
Hihetetlenül jó érzés lesz, meglásd! És ha emelni szeretnéd a tétet, bizony rengeteg szervezet vár olyan önkénteseket, akik szívvel-lélekkel és cselekedetekkel támogatnak egy-egy jó ügyet!
Légy tökéletlen!
Háromféle ember létezik: az egyik, aki azt gondolja magáról, hogy bármit tehet, úgyse lesz tökéletes így már beletörődött saját tökéletlenségébe; a másik, aki elképesztően maximalista és nincs számára kevesebb, mint a tökéletesség; s a harmadik, aki megértette, hogy ő igazándiból tökéletlenül tökéletes. Ó, te jó ég! Ki a fenét érdekel valójában az, hogy tökéletes vagy-e vagy sem? Igen, tudom: téged. De szeretném, ha megértenéd, hogy mekkora terhet raksz saját magadra azáltal, hogy folyamatosan meg akarsz felelni valakinek, valaminek. Talán sosem fogod elérni azt a mércét, amit kitűztél (vagy mások tűztek ki neked?) s így attól is megfosztod magad, hogy jólesően hátra dőlj és elismerd a sikereidet, örömeidet.
Érezz!
Engedd meg magadnak, hogy megéld az érzéseidet, akár negatívak, akár pozitívak is azok. Minden érzés, ami kialakul benned a tiéd, nem kell tőlük félni. Sőt, kifejezetten jót tesz, ha elkezded beazonosítani az érzelmeidet, segít a felismerésben, megértésben és a társas kapcsolataidban is. Ha most megkérdezném tőled: „Hogy érzed magad?”, vajon mit válaszolnál? Hányféle érzéssel tudnád leírni a pillanatnyi állapotod? Tapasztalatomból kiindulva, ha 2-nél több érzést fel tudsz magadban ismerni, akkor már „átlagon felül” teljesítettél. Nagyon elvesztettük azt a képességünket, hogy mélyebben ki tudjuk fejezni érzelmeinket. De hát ugye gyakorlat teszi a mestert!
+1.) Fontos azonban kitérnünk arra is, hogy vannak olyan helyzetek mikor kifejezetten javallott szakemberhez fordulni a hangulati problémákkal. Hangulatzavarnak vagy affektív zavaroknak nevezzük azokat az állapotokat, melyek során huzamosabb ideig szenvedünk a bennünket leuraló akár nagyon felhangolt, akár nagyon lehangolt érzésektől, állapotoktól. A depresszió, a mánia és a bipoláris zavar legtöbb esetben csak szakember segítségével gyógyítható, önerőből igen ritkán.
